Bár önmagukban senkinek nem hoznak csodás fejlődést, nem is teljesen haszontalanok, sőt néha kifejezetten szórakoztatók azok az alkalmazások, amelyek készségeink és képességeink fejlesztését ígérik. Ezekből mutatunk be most néhányat.
A megnyerő tartalom segíthet pozitív irányba befolyásolni a márkáról szóló beszélgetéseket, és ezzel a cégek a kontrollnak legalább egy kis szeletét visszaszerezhetik az önjáróvá vált online felületeken – mutat rá Andrew Canter, a Branded Content Marketing Association (BCMA, Márkázott Tartalmak Marketingszövetsége) globális ügyvezetője. Interjú.
Az odaadással űzött sport a személyiséget ugyanúgy edzi, mint az izmokat. Milyen pszichés jellemzők teszik a sportolókat sikeresebbé az üzleti és a magánéletben?
„Amióta az eszemet tudom, balek vagyok, könnyű prédája mindenféle házalónak, adománygyűjtőnek és üzletkötőnek” – indítja a Hatás című könyvét Robert B. Cialdini amerikai pszichológus. Mindenesetre az együttműködést célzó befolyás és az ilyen hatás alá kerülő emberek tanulmányozása után alapművet írt.
A jövőt nem könnyű megjósolni, de vannak olyan alapvető irányvonalak, amelyekre fókuszálva jobb készenléti állapotra emelhetjük a következő generációkat.
A fogyasztók manipulálása egyre tudományosabb alapokon nyugszik, hála az univerzum talán legkomplexebb struktúrája, az agy folyamatos feltérképezésének. Ennek köszönhetően a neuromarketing is egyre hangosabban követel magának helyet a megszokott befolyásolási technikák között.
A márka érték, a márkaépítésre szánt összeg pedig befektetés. Cikkünk márkaszakértő szerzőjének meggyőződése, hogy a fogyasztói márkaélmény számszerűen kimutatható, és ezáltal kalkulálható az is, a márkaépítés hozott-e valós értéknövekményt.
Martin Ford neves jövőkutatóval a munka és a gazdaság jövőjéről, az egyenlőtlenségről és az alapjövedelemről, valamint robotok által készített hamburgerekről beszélgettünk, amiket hamarosan talán már nem lesz kinek megennie.
Amikor a Top Gun című film Tom Cruise által alakított, Maverick nevű karaktere egy F14-es pilótafülkéjében ülve bemutatott az ellenséges pilótának, örökre bevéste magát a laza pilóta szerepében az emberek emlékezetébe. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy az általa megtestesített figura hasznos döntéshozatali módszert alkalmazott.
Kognitív torzítások, helytelen heurisztikák és logikai tévedések tucatjai befolyásolják cselekedeteinket nap mint nap. Az Urbanlegends.hu cikke azokat a "főbűnösöket" mutatja be, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozatul essünk a kamuhíreknek.
Ősi vágya az embernek, hogy hasson a társaira, és ezzel szándékainak megfelelő, célzott hatást érjen el. Mosollyal és mozdulattal, hanggal és csönddel, szóval és színekkel, hatalmas autóval és magas sarokkal, illattal és érintéssel, marketinggel és propagandával, karizommal és karizmával.
Gondolkodásunkat, érzéseinket, döntéseinket rengeteg tényező befolyásolja, sokszor anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Cikkünkben e rejtett hatások közül mutatunk be néhányat.
Az internet a világtörténelem egyik legagresszívebb vírusa – elfoglalta már az irodákat, a nappalikat, a konyhákat és az autókat is. Ádáz harc zajlik a figyelmünkért, a sokmilliárdos kérdés pedig az, hogy látszik-e már olyan online platform, amely megbolygatja az utóbbi évek status quóját. A válasz röviden: nem, de a márkák így sem lazíthatnak.
Az érzelmi intelligencia segíthet minket többek között mások érzéseinek felismerésében és megértésében. Hol vehetjük hasznát, és mi a hátránya hiányának?
A civil szervezetek közel negyede elsősorban a marketingtámogatás iránt érdeklődik egy friss kutatás eredményei alapján. A felmérésből kiderül az is, hogy nemzetközileg minden harmadik pro bono program elindítása a kereskedelmi bankoknak köszönhető.
Miért elengedhetetlen, hogy egy vezető empatikus legyen? Miként kapcsolhatjuk ki a fejünkben a kritikus hangot? Mi kell ahhoz, hogy valódi önmagunk lehessünk? Többek között ezekről kérdeztük John Leary-Joyce-t, az Academy of Executive Coaching elnökét, akinek Gestalt-coaching a gyakorlatban – A termékeny üresség felfedezése című könyve nemrég magyarul is megjelent.
Ha valaki mínuszban van, a szerencsejáték jellegű kockázatvállalástól sem riad vissza, hogy megpróbálja elérni a nullszaldót – mutat rá az idei közgazdasági Nobel-díj díjazottja, Richard Thaler. Cikkünkben Rendbontók című könyvének pókerezéssel kapcsolatos részéből idézünk.
Kettős probléma tapasztalható a munkaerőpiacon: jelenleg nincs elég szakember, tíz év múlva viszont robotok és algoritmusok fognak dolgozni sokak helyett. Kinek nehezebb ma: a gyerekét útjára bocsátó szülőnek vagy a munkaerőhiánnyal küzdő cégvezetőnek?
Papírból gyárt táskákat a Norsy Design alapítója, aki vallja, hogy a szemétből tartós használati tárgyat készíteni nagyszerű dolog, és tud profitot hozni.
Burai Péter, a Reborn márka alapítója a roncstelepre került autók biztonsági öveiből készít táskákat, pénztárcákat. Fő motivációja nem a környezettudatosság, sokkal inkább használhatatlan dolgokból értéket teremteni mások számára.
